A jóléti rendszerek az egész világon eltérő képet mutatnak, és még az Európai Unió tagállamaiban is jelentős különbségek tapasztalhatóak.

A jóléti rendszerek kialakulásában az egyházakon kívül az ipari forradalomnak volt jelentős szerepe, amely hatására az államok kényszerűségből a jóléti feladatokat magukra vállalták.

Az elmúlt századokban, már a 17. századtól, a 18. és 19. században jelentek meg olyan közgazdasági elképzelések és irányzatok, amelyek a társadalom iránti állami felelősséget is hangsúlyozták.

A jóléti rendszerek a világ államaiban eltérő módon fejlődtek, és sokban függtek, a történelmi hagyományoktól, de a politikai hatalomtól is. Sok országban a nagycsaládi gondoskodás jellemző az állami szerepvállalás helyett.

Az európai jóléti rendszerekre nagy hatással volt Otto von Bismarck, a „Vaskancellár” intézkedései, amelyek főként a kontinentális modellt képviselő államok társadalombiztosítási rendszereiben éreztették hatásukat.

A modell országai közül Németország, Ausztria, Franciaország, Belgium és Luxemburg őrzik a vaskancellári elveket.

Ezekben az országokban a következő jellegzetességei vannak:

Az újraelosztás szintje az európai szinthez mérve közepesnek tekinthető, de az angolszász országokéhoz képest magasabb. A skandináv államokhoz és Hollandiához képest pedig alacsonyabb.

A munkabérek közterheinek olyan a szintje, hogy fedezzék a társadalombiztosítás költségeit, így a társadalombiztosítási járulékok magasnak tekinthetőek. Az ellátások a keresetekhez igazodnak, és az ellátások mértéke a kereset és a hozzájárulással arányos.

A munkavállalókat magas szintű jogi védelem illeti meg, az elbocsátásokat szigorú munkajogi szabályok határozzák meg, és a szakszervezetek is erősek a bértárgyalások tekintetében.

Alanyi jogon minimális szociális védelem széles társadalmi körnek biztosított.

A jövedelmekre az alacsony szóródási szint jellemző, ezért kevesen élnek szegénységben, de a legmagasabb jövedelmű 10 százaléknak sem kiugróan magas a jövedelemszintje.

A munkaerőképzés szakmaorientáltsága miatt a munkavállalókra nem jellemző a mobilitás.

A Luxemburg, és a főváros Luxembourg lakosságának jövedelme az ország gazdagsága és a magas bérek miatt magasabb. Viszont az ingatlan árak jóval magasabbak a környező országokhoz képest. Egyre többen érkeznek munkavállalás céljából, amely a lakóingatlanok bérleti árában is jelentősen megmutatkozik.

A rövid, vagy hosszú távú albérlet megtalálásához, érdemes használni a Vaubanfort.lu weboldalt. A portálon angol nyelven lehet keresni a legjobb ár-érték arányú albérleti szobák, lakások között egyaránt.

Vállalkozói támogatások
Pályázatok egyéni vállalkozóknak