A száj és fogak állapota nem csupán az étkezésben és a beszédben játszanak fontos szerepet, hanem általános egészségünkkel is szoros kapcsolatban állnak. Szánkban többféle fogtípus is elhelyezkedik, amelyek különböző formáiknak köszönhetően más és más feladatokat látnak el.

Alapos ápolásukhoz érdemes megismerkednünk fogaink jellemzőivel és szánkban betöltött szerepével. Erről szól a mai cikk.

A fogak típusai

Fogaink elsődleges feladata a rágás – így készítik fel a tömörebb élelmiszereket az emésztésre. Mint fentebb elhangzott, a különböző fogtípusoknak eltérő formáik vannak, és különböző célokat szolgálnak.

Metszőfogak

Egy teljes felnőtt fogazat összesen 8 metszőfogat tartalmaz, amelyek a felső és alsó fogsor elején helyezkednek el (4 felül és 4 alul). Ezekkel a fogainkkal harapunk bele az ételekbe.

A legtöbb esetben a metszőfogak jelennek meg első tejfogakként a csecsemők szájában, nagyjából hathónapos korukban. A felnőtt, úgynevezett maradó metszőfogak 6-8 éves korunkban veszik át a tejfogak helyét.

Szemfogak

Egy teljes fogazat négy szemfogból áll (2 felül és 2 alul), amelyek a külső metszőfogak mellett helyezkednek el. Ezek a leghegyesebb fogaink, amelyek szintén az élelmiszerek széttépésében segítenek.

A csecsemőknél 16-20 hónapos korban kezdenek megjelenni az első szemfogak (általában először felül, aztán alul). A maradó szemfogak közül az alsók szoktak először kibújni (9 éves kor körül), és ezeket követik a felsők (11-12 éves korban).

Kisörlő fogak

Hátrafelé haladva a szemfogakat a kisörlőfogak követik, amelyből mindkét oldalon 4-4 helyezkedik el egy felnőtt szájában. Ezekből 2-2 az alulsó, 2-2 pedig a felső állkapocsban található. Ezek a fogak az élelmiszer rágásában segítenek be.

A csecsemőknek nincsenek kisörlőfogaik, a maradó kisörlőfogak pedig nagyjából 10-11 éves korban jelennek meg, és veszik át az első és második elsődleges zápfogak helyét.

Zápfogak [nagyörlő]

A zápfogak végzik a rágás és őrlés nagy részét. Az elsődleges zápfogak 12-28 hónapos korban jelennek meg a csecsemőknél, majd később az előzápfogak veszik át a helyüket (ahogy az fentebb is elhangzott).

A maradó zápfogakból 4 található felül és 4 alul. Ezek nem veszik át más elsődleges fogak helyét, hanem az állkapocs hátsó részén jelennek meg. Az első zápfogak általában 6 éves kor körül érkezik meg, míg a másodikak 11-13 éves korban.

Harmadik zápfogak (bölcsességfogak)

A harmadik zápfogakat mindenki csak bölcsességfogakként emlegeti. Ezek a leghátsó zápfogaink, amelyek általában 18-20 éves korban jelennek meg. Egyesek zápfogai sosem bújnak elő az ínyük alól.

A bölcsességfogak általában problémákat okoznak a szájban, mert nyomást gyakorolnak a mellettük elhelyezkedő fogakra, ami meglehetősen fájdalmas lehet és egyéb komplikációkhoz is vezet. Éppen ezért a legtöbb esetben szájsebészeti beavatkozásra van szükség a biztonságos és szakszerű eltávolításukhoz.

Tudnivalók a fogak fejlődéséről

A fogak fejlődése jóval az előtt kezdetét veszi, hogy az első fog megjelenne az ember szájában.  Egy csecsemő első tejfoga nagyjából hathónapos korban jelenik meg, de ez a fog már a várandósság második harmadában kialakul, és az íny alatt folyamatosan fejlődik.

Elsőként a koronák jönnek létre, míg a foggyökér jóval az után is fejlődik, hogy a fog áttörte a fogínyt.

A fogak általában szimmetrikus párokban jelennek meg. Tehát a baloldali zápfog nagyjából a jobboldalival egyidőben tör elő a fogínyből.

2-3 éves kor között 20 elsődleges, úgynevezett „tejfog” alakul ki a gyermekek szájában. Ezek helyét később a maradó fogak veszik át.

A maradó fogak 6-12 éves kor között kezdenek el kinőni, és a legtöbb felnőtt szájában 32 sorakozik belőlük.

A fogak felépítése

Minden fognak két fő része van: a gyökér és a korona. A kívülről láthatatlan gyökér a fogíny alatti részbe is belenyúlik, és ez rögzíti a fogat az állkapocs csontozatához. A korona a fogíny felett látható, fehér része. A fogaknak négy különböző szövete van, amelyek mind más szerepeket látnak el.

• A zománc
• a fog látható, fehér része, amely az egész koronát beborítja. A zománc a csontnál is keményebb, és a fog védelmére szolgál.
• A dentin
• a zománc alatti elmeszesedett fogszövet, ami szerkezetében leginkább a csonthoz hasonlít. A dentin nem olyan kemény, mint a zománc, és ezért könnyedén elszuvasodhat, ha a zománcréteg megsérül felette.
• A fogcement
• szintén egy elmeszesedett réteg, amely gyökeret borítja be, és segít a csontozathoz rögzíteni a fogat. Ez a réteg még a dentinnél is puhább, és ha a fogíny valamilyen
• okból összezsugorodik és visszahúzódik, akkor fedetlenné és védtelenné válhat. A fogcement szintén képes elszuvasodni.
• A fogbél
• a fog legbelső része, ami a fog közepén helyezkedik el. Itt találhatók a fog puha szövetei, úgymint az erek és az idegek, amelyek tápanyagokat szolgáltatnak a fog számára.

A fogak megfelelő védelme

Habár a fogzománc egy rendkívül kemény szövet, csak alapos és rendszeres karbantartás mellett képes megvédeni a fog belső, puhább rétegjeit. Fogaink épségének megőrzése érdekében naponta legalább kétszer mossuk meg őket, illetve legalább egyszer használjunk fogselymet is a fogak közötti, nehezen elérhető rések tisztán tartásához.

Érdemes továbbá rendszeresen lecserélni a fogkefét (nagyjából háromhavonta, például az évszakok változásához kötötten).

Nem szabad továbbá kihagyni a rendszeres fogorvosi vizsgálatokat sem, hiszen minél előbb sikerül észrevenni egy problémát, annál egyszerűbb lesz kezelni azt. A félévenkénti dentálhigiéniai kezelés pedig elengedhetetlen a fogak egészségének fenntartásához. Érdemes elmennünk egy fogászati konzultációra, ahol felmérik fogaink állapotát.